Szakkönyvek, előadások, jegyzetek, laboratóriumi segédletek.
Szakkönyvek
Lézeres felületkezelés és modellezés.
A szerkezeti anyagok és az anyagtechnológiák fejlesztése a legutóbbi időkben is az eddigi elméleti és gyakorlati ismeretekre alapozva, de jobbára próbálkozással történt. A nem túl távoli jövő feladata olyan eljárások (szimulációs technikák) kidolgozása, amelyekkel képesek leszünk valamely anyag szerkezetét (ezáltal a kívánt tulajdonságát is) egy technológiai eljárás paramétereinek beállításával (pl. lézeres felületkezelésnél) meghatározni, anélkül hogy nagy volumenű és költséges kísérleteket végeznénk.
Jelen kötet, amely a korszerű lézeres felületkezelési technológia elméleti és gyakorlati oldalát s ennek szimulációs technikáját, komplex matematikáját mutatja be, ehhez kíván hozzájárulni.
A teljes tartalma itt érhető el: http://eda.eme.ro/handle/10598/8923.
——————————————————————————————————————————-
Bevezetés az anyagtechnológiák informatikájába.
A mérnöki tervezőmunka során a konstrukciós méretezés, illetve a dizájn mellett alapvető feladat az anyagkiválasztás és a hozzá kapcsolódó technológiai tervezés. Ma már ezek sem nélkülözhetik a számítógépes adatbázisok és szoftverek igénybevételét. Ahhoz, hogy ezeket helyesen értelmezzük és hatékonyan alkalmazzuk, szükség van olyan anyagtechnológiai háttérismeretekre, amelyek az anyagok szóba jöhető választékára, tulajdonságaira, illetve azokat számszerűsítő vizsgálatokra és numerikus módszerekre, valamint a gyártási eljárások, folyamatok jellemzőire, leírására vonatkoznak.
Ez a könyv a felsorolt témakörök informatikai szempontú áttekintésével és feldolgozásával foglalkozik.
A teljes tartalma itt érhető el: http://eda.eme.ro/handle/10598/8942.
——————————————————————————————————————————-
Felületkezelés.
Felületkezeléssel a károsodásállóság (kopás-, megeresztés-, korrózió-, reve- és fáradásállóság) javítását célzó felületi kérgek, rétegek hozhatók létre az egyébként – más követelmény vagy előírás hiányában – olcsóbb, könnyebben megmunkálható, szívósabb alapanyagon (munkadarabon). A helyi (lokális) igénybevételekhez, követelményekhez igazítható(k) a munkadarabok arra kijelölt tartománya(i), általában térfogatuk nagyobb hányadának jelentős szerkezet- és tulajdonságváltoztatása nélkül.
A különböző elvű felületkezelő eljárások bemutatása mellett a könyv foglalkozik továbbá azokkal a károsodási formákkal, amelyek a kezelést indokolttá teszik, az anyagfelületek néhány fontos jellemzőjével, a felületelőkészítés módszereivel, valamint a rétegminősítést szolgáló anyagvizsgálatokkal is.
A teljes tartalma itt érhető el: http://eda.eme.ro/handle/10598/15436.
——————————————————————————————————————————-
Hegesztéstechnika I. Eljárások és gépesítés.
A hegesztés a legfontosabb kötőtechnológia, amit jól kifejez az igen nagy számú eljárásváltozat megjelenése, a hozzájuk kifejlesztett hozag- és segédanyagok széles köre, a gépesítésük többféle lehetősége. Ezek együttese olyan hegesztés-technikai bázist jelent, amelyre egyaránt építhet konstruktőr, technológus és menedzser. Hogy ez az „építkezés” megalapozott lehessen, ahhoz a jelen könyv is hozzá kíván járulni a felsorolt témaegységek rendszerező, tömör szemléletű áttekintésével. Célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretek összefoglalása, amelyek alátámaszt(hat)ják, illetve bővít(het)ik a hegesztéssel kapcsolatba kerülők háttérismereteit.
Kompakt formában, enciklopédikusan igyekszik információkat nyújtani olvasóinak a hegesztés azon részterületeiről – a hegesztési és rokon eljárásokról, illetve a gépesítés lehetőségeiről – amelyeket egyszerűen technikai háttérnek is nevezhetünk.
A teljes tartalma itt érhető el: http://eda.eme.ro/handle/10598/15437.
——————————————————————————————————————————-
Hegesztéstechnika II. Berendezések és mérések.
Az elektromos hegesztőberendezések alapfeltételét képezik a hozzájuk kapcsolódó hegesztési eljárásoknak, ezért fontossá válik alapelvük, felépítésük, működésük ismerete. Továbbá ahhoz, hogy hatékonyan kihasználhatók legyenek a bennük rejlő lehetőségek, célszerű foglalkozni alkalmazástechnikai jellemzőikkel: beállítási, illetve beavatkozási lehetőségeikkel, határértékeikkel, munkakörnyezeti hatásaikkal. Ennek szellemében a kapcsolódó mérésekre, irányítástechnikai megoldásokra is figyelmet kell szentelni. Természetesen nem szabad megfeledkezni az elektromosság veszélyeiről és azok elhárításáról sem.
Ez a könyv elsősorban az ív- és az ellenállás-hegesztésre koncentrálva foglalkozik az alkalmazható berendezések, eszközök elvi és gyakorlati hátterével, üzemeltetési sajátosságaival, a kapcsolódó mérés-, irányítás- és biztonságtechnikai szempontokkal. Természetesen csak a teljesség igénye nélkül vállalkozik (vállalkozhat) a hegesztéstechnika felsorolt részterületeinek áttekintésére, amelyek alátámaszt(hat)ják, illetve bővít(het)ik a hegesztéssel kapcsolatba kerülők háttérismereteit.
Viszonylag tömör, lényegre törekvő formában igyekszik információkat nyújtani Olvasóinak a hegesztés azon részterületeiről – a hegesztőberendezésekről, illetve azok mérés-, irányítás- és biztonságtechnikai vetületeiről –, amelyeket egyszerűen a hegesztéstechnikai háttérhez sorolhatunk.
A teljes tartalma itt érhető el: http://eda.eme.ro/handle/10598/15438.
——————————————————————————————————————————-
Laboratóriumi segédlet
Anyagtudományi laboratórium I. Tulajdonságminősítő vizsgálatok.
A műszaki felsőoktatás fontos részterülete az anyagtudomány oktatása. Az előadásokon bemutatott szerkezeti anyagok jobb megismerését szolgálják a tantermi és a laboratóriumi gyakorlati foglalkozások.
A gyakorlatokon célszerű, illetve szükséges foglalkozni az anyagok összetevőivel, szerkezetével, választékával, konstrukciós tervezéshez alapot adó fizikai tulajdonságaival, technológiai szempontú megmunkálhatóságával, valamint üzemeltetés közbeni károsodásállóságával és ezek mérhetőségét, számszerűsíthetőségét, ellenőrizhetőségét – azaz az anyagminősítést – lehetővé tevő fontosabb vizsgálati módszerekkel.
Ez az oktatási irányultságú könyv – az anyagtudományi laboratórium sorozat első köteteként – a szerkezeti anyagok tulajdonságminősítő vizsgálataival, illetve az azokhoz kapcsolódó számítási feladatokkal foglalkozik. Kiemelt szerepet kapnak a szabványos anyagjellemzők – szilárdság, keménység, ütőmunka – meghatározási módszerei, a törésmechanika alapjai, valamint a kúszás és a kifáradás számítással történő elemezése. Ezen részterületek kiegészülnek még az anyagazonosítás egyszerű megoldásaival.
——————————————————————————————————————————-
Oktatási jegyzet
A hegesztés, a forrasztás és a termikus vágás fémtechnológiai alapismeretei. (jegyzet)
A vas feldolgozásának („vaskorszak”) kezdetével szinte együtt született gyártási módszer a kovácshegesztés, amely a XIX. század közepéig egyeduralkodó kötéstechnikai eljárásnak számított a fémes anyagok szét nem szerelhető kötései terén. Az anyagtechnológiák, köztük a hegesztés gyors, látványos fejlődése a XIX–XX. század időszakára esik, aminek magyarázata a villamosság és eszközeinek felfedezésében és nagyarányú térhódításában keresendő.
A hegesztés az iparban a fémes anyagok legfontosabb kötési technológiája, amit jól kifejez az igen nagy számú eljárásváltozat megjelenése, a hozzájuk kifejlesztett hegesztőanyagok széles köre és a gépes, automatizálás sokféle lehetősége.
Ez a kis könyvecske azt a célt szolgálja, hogy a hegesztés alapvető folyamatainak megismertetésével elősegítse a Fémek technológiája ismeretanyagának elsajátítását, és kedvet teremtsen az abban való alaposabb elmélyüléshez, anyagtechnológiai mérnökséghez, amely a gépészmérnöki szakmai pálya egyik legizgalmasabb szakiránya.
A teljes tartalma itt érhető el: https://hu.scribd.com/doc/229730688/FemekTechnologiaja-Hegesztes#scribd.
——————————————————————————————————————————-
Oktatott tantárgyak tantárgyleírása, előadások, laboratóriumi gyakorlatok (feltöltése folyamatos, követi az oktatási tanrendet – 1. szemeszter)
Oktatott tantárgyak:
- Anyagismeret I. – Mechatronika szak és Gépészmérnöki szak I. év;
- Anyagismeret II. (Anyagtechnológia) – Mechatronika szak és Gépészmérnöki szak II. év;
- Korszerű anyagok hasznosítása – Mechatronika szak és Gépészmérnöki szak IV. év;
- Gépészeti alapismeretek – Automatika és alkalmazott informatika szak I. év.